BACK TO HR page |
Source:
Desanka
Maksimović: |
Desanka Maksimović: TALE OF VICTIMS
|
Desanka Maksimović: VÉRES MESE |
Bilo je to u nekoj zemlji seljaka na brdovitom Balkanu, umrla je mučeničkom smrću četa đaka u jednom danu. Iste su godine svi bili rođeni, isto su im tekli kolski dani, na iste svečanosti zajedno su vođeni, od istih bolesti svi pelcovani i svi umrli u istom danu. Bilo je to u nekoj zemlji seljaka na brdovitom Balkanu umrla je junačkom smrću četa đaka u istom danu. A pedeset i pet minuta pre smrtnog trena sedela je u đačkoj klupi četa malena i iste zadatke teke reavala: koliko moe putnik ako ide peke... i tako redom. Misli su im bile pune i po sveskama u kolskoj torbi besmislenih lealo je bezbroj petica i dvojki. Pregrt istih snova i istih tajni rodoljubivih i ljubavnih stiskali su u dnu depova. I činilo se svakom da će dugo da će vrlo dugo trčati ispod svoda plava dok sve zadatke na svetu ne posvrava. Bilo je to u nekoj zemlji seljaka na brdovitom Balkanu umrla je junačkom smrću četa đaka u istom danu. Dečaka redovi celi uzeli se za ruke i sa kolskog zadnjeg časa na streljanje poli mirno kao da smrt nije nita. Drugova redovi celi istog časa se uzneli do večnog boravita. |
It was in a land of farmers They had the same dreams |
A hegyvölgyes Balkánon, Lankás, termékeny tájon, Kisiskolás gyerekek Mártírhalált szenvedtek Egy napon. Mind egy évben születtek, Iskolás napjaik hasonlóan teltek, Az ünnepeken együtt szerepeltek, S ugyanazon betegségekbe estek, S meghaltak ugyanazon a napon. A hegyvölgyes Balkánon, Lankás, termékeny tájon, Kisiskolás gyerekek Hősi halált szenvedtek Egy napon. Egy órával a végzetes perc előtt, Mindnyájan a padban ültek, Nehéz feladatokon töprengtek, S aztán hihetetlen módon Egy sorban terelték ki őket. Fejükben a sok jó ötlet, Táskájukban az üzenőfüzet, Ötösök és kettesek, Mind feleslegesek lettek. Álmaik és rejtett titkaik, Hazafias és kedves gondolataik, Zsebük mélyen rejlő kis tárgyak Most már senkinek nem hasznosak. S mindenki azt hitte, Hogy még sokáig, örökre, Futkoshatnak a kék ég alatt, Míg a világ összes feladatát Meg nem oldják. A hegyvölgyes Balkánon, Lankás, termékeny tájon, Kisiskolás gyerekek Hősi halált szenvedtek Egy napon. A gyerekek hosszú sorban, Egymásba kapaszkodva, Az utolsó tanóráról elindultak, S békésen a halálba vonultak. És a kis barátok mindnyájan, Ugyanabban az órában Örök pihenőre tértek. |